A csomagolást felnyitva előbukkanó húszforintosnyi érmék melaszra emlékeztető szolidan édes illata jelzi hogy szépen érett prémium virginiával van dolgunk, amit mézzel enyhén pácolt cavendish-sel kombináltak. Érdemes kicsit szárítani, így szebben előbújnak és elkülönülnek ízei. Többféle fogyasztási alternatívája létezik, van aki a félbe-negyedbe hajtott érméket teszi a pipába egy kevés aprajával megszórva a tetejét hogy könnyebben meggyulladjon - így jobban le kell tömni eleve -, van aki teljesen szétcincálja és a szép kócos dohányhalmot csavarja be tömetnek - e módon menet közben érdemes folyamatosan lenyomkodni -, mindenképpen élvezetes és változatos ízeket nyújt. Először az érlelt virginiák édeskés jellege jön elő a tömet elején, majd egyre inkább mélyül a tónus, és az itt-ott felsejlő cavendish áttetsző cukrossága kellemesen ellenpontozza az enyhén mogyorós, kesudiós aromákat. A vége felé ahogy a virginia kibomlik, finoman fás, füstös ízeket is érezhet a szerencsés pipás. Illata a régi idők mézeskalács-sütéseire emlékeztet (szalalkáli nélkül), égett, enyhén lisztes picitgyümis barnacukor-aromát hagy a levegőben. Egyenletesen és elég szárazon ég, de - mint a virginia-alapú dohányokat általában - óvatosan és lassan kell szívni, mert könnyen felmelegszik, és akkor könnyen megcsípheti az ember nyelvét a forró füst. E nyugalomra nevelő tulajdonsága és kellemes íze valamint ereje miatt mindenkinek ajánlhatom, akik az ízesített dohányok után (dán típusú) minőségi dohányízzel is találkoznának. Közepes nikotintartalmú jófajta áru, enyhe - tipikus mekbárenes - háttérízesítéssel, hátránya hogy eléggé drága, előnye hogy a Mac Baren család egyik oszlopos, ismert és dohányboltokban gyakran tartott tagja. (Shai Hulud)

Ki merem jelenteni hogy egy jó csomószor leégettem a torkomat már vele a magas fordulatszámra kapcsolt kortyolgatással, szinte innivaló a füstje. Baromira kitalált dohány szerintem az égett barnacukros mézes liszt-illatával. (Shai Hulud)

A csomagot kibontva nagyon kellemes tiszta illatokkal találkoztam. Kis korongok vegyesen összetekert "arany" Virgából és Cavendish-ből állnak. Párszor elidőztem már gondolatban a készítésének módján, ugyanis vannak olyan korongok, amelyet tiszta feketék, valószínű csak Cavendish, és van az ellenkezője is. Én szétcincálva használom, így tömtem a pipámba. Rögtön az az elején feltünt, hogy sok venne a virginia, ugyanis hamar felforrósodott tőle a kis pot. Ízében érett virginia a legjellemzőbb, de absz. nem édes. Leginkább a száraz borokhoz tudnám hasonlítani, pl. egy száraz szamorodnihoz, vagy rizlinghez (természetesen a nem reduktív technológiával készült, "gyümölcsösség" nélkül.) Olyan tabak ez, amivel kezdeni érdemes egy "több fordulós" pipázást. Utána egy tömet Vanila Flake, és a végén egy Nichtcap, vagy Old Dublin. A füst illata tényleg lisztes-barnacukros, de én személy szerint nem bánnám, ha kicsit édesebb íze lenne. Úgy valószínű egyik kedvencemmé válna. A tabak jól ég, szép szürke hamut hagy maga után, de talán annyira nem jól mint a Navy Falke. Párszor újra kellett gyújtanom, de kellemetlen ízt nem tapasztaltam közben. (rikepipe)

Nemrég egy dohánycsere kapcsán került hozzám a drágaság, Peterson Irish Whiskey-t adtam érte,de nem bántam meg. Az előttem szólók oly kiválóan jellemezték már mind illatát,mind ízét,hogy igazából sokat hozzátenni nem tudok,csupán csak bátorítanék mindenkit,hogy próbálja ki ezt a fenséges dohányt! Valóban jelentkeznek a melaszos,pirított lisztes jegyek (összefoglalva talán a sütik kicsit ropogósabb széleihez hasonlitanám az ízét) ,kiválóan ég, kellemes a füstje is, talán hölgybarátnak is mondhatnám. Egyszerűen nem tudok betelni vele,már egy hete minden nap tuszkolom bele a kis dohánytallérokat a pipámba, és eregetem boldogan a füstpamacsokat, hisz itt a tavasz,vagy mi.Cseppet még édesebb lenne,akkor asszem a legkedvesebb dohányom lenne.De így "csak" egy állandó dohányom lesz. (lviz)