|
Alsbo Gold
Nevéhez illően arany színű, csikos tasakban, lila betűkkel díszítve
kellette magát a Nádor utcai dohánybolt üveges polcán. A tulajdonos maga
is pipás, egy szörnyű, bordú Xiladekorba mártott darab lóg a szájából,
mely előző életében bizonyára egy bumfordi, fiókos hokedli volt. (Apró
kitérő: tapasztaltságát jelzi, hogy a sok pipalógatástól alsó
metszőfogaiból két-három milliméter lekopott?)
Amiért e dohány mellett döntöttem, az az ?igen kellemes szoba-illat?
igérete volt. Mint utóbb kiderült, ez a bőkezűen locsolt aromaszósz
erejének köszönhető.
Igen szép, gusztusos dohány lapul a tasakban, halmazállapota a szívemnek a
legkedvesebb: egy, könnyen megbontható konglomerátumba nyomták össze:
amikor az ember lecsíp belőle egy darabot gusztálgatni, pipába tömni,
könnyen morzsolgatható, igazi omlós szövetté alakul.
Viszonylag jól ég, az íze pedig, ahogy azt az ?orrbarugóan? kellemes
aromából sejteni lehetett, igen erős. Nem latakiás értelemben erős, hanem
olyan, mint a hígitás nélkül meghúzott szörpösüveg. Azonban érdekes módon
ezt az ember nem azonnal veszi észre. Öt-hat tömet után, egyszer csak
kinyitva a tasakot, a megcsömörlés érzete lepi el a pipást.
Életem első berugása egy üveg, aggasztóan olcsó cherry likőr által
történt. Szesz, víz, aroma. Amikor másnap reggel, sajgó porhüvellyel
takarítottam, megleltem a cherry üveget, még volt benne egy kevés. Tudtam,
hogy az élet törvényei, a hősi eposzok szabályai és a magam becsülete,
kicsinyes bosszúvágya mind úgy kívánja, hogy győzzem le undoromat, és
azzal a maradék méreggel magam végezzek. Bármennyire vigyáztam, a mosdóba
öntve megéreztem a szagát, és elhánytam magam. Azóta sem iszom ilyen
cherry-s italokat, bármilyen jó minőségű is legyen.
Ugyanezt az aromától való csömört érzem a maradék egyharmad tasak Alsbo
goldot forgatva. Pedig a második, harmadik tömet környékén úgy gondoltam,
hogy teljes mértékben ráállítom gyönyörű bent Butz Chaquin-emet.
Az ilyen dohányok után érez az ember fia nagy kívánást egy tiszta,
aromáktól mentes dohány iránt. (VM)
|
|
|